Ez m�r sok volt a 12 �ves, �bredez� �ntudat� gyereknek. Valami kezdett benne �rlel�dni, valami l�zad�sf�le, ami nem csak befel� h�borog, valami, ami kimozd�tja ebb�l a m�ltatlan szeretetlens�gb�l, ebb�l a f�ldi pokolb�l. Nem volt terv, nem volt m�g sz�nd�k sem , csak egy agy�ban, sz�v�ben megfogant csendes NEM! 1949 janu�r 25.-e dermeszt� hideg est�je volt, amikor r�parancsolt "anyuka" Erzsire, hogy  menjen, �s szedje be a p�nzt azokt�l, akik tartoztak az �js�g �r�val. Elindult h�t a fatalp� bakancsban, k�t sz�mmal nagyobb kab�tban, ki a metsz�, hideg s�t�tbe. A Keleti p�lyaudvar k�rny�k�n kellett elhaladnia, zseb�ben p�r fill�r m�r cs�rg�tt az �js�gp�nzb�l. Az �r hangja ekkor sz�lalt meg �tt�rve az utca-zajt: Szem�lyvonat indul  M.-fel� - �s a l�ny m�r rohant is a p�nzt�r fel�, m�r tudta mit csin�l, b�rmi legyen is a v�ge. A p�nz kev�s volt, �gy csak gyerek- jegyre futotta,  h�t azt vett. M�r a vonaton volt, remegett a boldog izgalomt�l, hogy tal�n v�ge szakad szenved�seinek, de f�lt is, h�tha visszaviszik! Mindegy, csak t�rt�njen valami! Hajnali �t �ra volt, amikor meg�rkezett a vonat M. �llom�s�ra. �rtatlan hazugs�ggal valakit�l k�rt egy forintot, hogy villamosra tudjon sz�llni. Messze volt m�g a c�lja, messze volt m�g �desanyja, akihez elzakatolja most v�gre a villamos, �s a sz�ve. A h�zban aludtak m�g, amikor oda�rt. El�bb halkan kopogott, majd kiab�lni kezdett - anyu, �n vagyok itt. � �lmosan kij�tt, �s a meglepet�s az �r�mmel eggy�tt �lt ki a szem�re. Bementek a j� melegbe, �s Erzsi elmes�lte s�rva, hogy ker�lt ide, hogy ker�lt HAZA. A fiatalasszony k�nnnyek k�z�tt �g�rte meg neki, nem kell t�bbet visszamennie, mindent megtesz az�rt, hogy egy�ttmaradhassanak. �s a sors, az igazs�gos bir� mell�j�k �llt. V�gleg odaadta az   anya-sz�v�nek a gyermeket.



                            /  k�v. az Epil�gus/ >>>