HAJNALODIK, most a falnak fordulok,
  s a dereng� f�nyt�l �lmot koldulok.
Az �jszak�t t�l�ltem, s rem�ltem,
majd csak elj�n a v�ge, mikor v�gre
m�r �n sem harcolok.
Mert mi harcol bennem mivel?
�nem a puszta semmivel,
s a „nincs”-nek �les karma van.
Akkor sem jobb, ha �lltatom magam
s zen�be, borba b�dulok,
hidegen j�zan �n vagyok.
Mint a penge
�les az elme
 hogy �nmag�t has�tsa fel,
s ha valami kincsre lel
bugyr�ban a pokolnak,
f�lretegye, hogy majd j� lesz holnap!
S ha nem, akkor sincs semmi veszve,
ki�llni vele �gy se merne,
mert gy�v�v� tette a harc 
 v�g�n lapul� kudarc,
a megal�z� veres�g,
mikor a porba hull�s m�r nem el�g.
"Csak ami volt, annak van bokra
csak ami lesz, az a vir�g,
ami van, sz�thull darabokra."
Ezt nem �n -  Attila mondta,
s holnapomat tal�n ez menti meg! 
H�t hozz�b�jok - de m�r � is hideg.