Ha tl szp a dal
Dal orszg hatrn nma hegyorom, rajta csnd-torony, benne rn, sok ve vrva dalnokra. Jn a kedves, mert magas az orom, s lent apr pont csupn, a n thajol boltves ablakn. Alant a lantos most dalba fog, flkldi vgyt szp szavakba' a magasba. A hlgy cskjt kendjbe rejti, lassan kiejti, s az hosszan hull al, mint allt szirom. Hiba, magas a hegyorom. A dalnok a kelmt kezbe fogja, rcskol a cskra, s j strfba kezdve kri epekedve hlgye kezt. A n odafent spadtan blint, egyet int, s tlp az ablakon. Gyorsan zuhan, hiba magas a torony. Most a lantos arca vlt fehrre. Vgya trgyt immr elrte, lba el hullva a gynyr hulla, s a kz, amit krt, most eltte kitrva els, s utols lelsre. Ajnls:
Lantos, vigyzz, hogyan, s mit nekelsz! Ha tl szp dalra kelsz, rnd megld. S az vek sorn hlgyek halma hullik al, mint rett alma lbad el, s szeretd mgse lesz!
|