Lev�l a Holl�hoz

M�r ereim v�rem helyett
hordozz�k tekinteted.
Milyen hazug haland� vagy,
hogy sorsom megv�lt�j�t
�nneplik benned
meg nem v�ltott sejtjeim?
Milyen �ghajlatr�l j�tt�l,
hogy fuldokolsz kontinent�lis
h�tk�znapjaimban,s egy szubtr�pusi
este is vil�gg� �ld�z�tt?
Milyen h�tteret kell �p�tenem
holl�-sz�rnny� arcodnak,
hogy ne verg�djenek kalitk�s szemeid
e naturalista h�tterek sz�khet� r�seit kutatva?
Hogyan h�vjalak, amikor l�tni akarlak,
�s hogyan ne h�vjalak, amikor akarlak l�tni?
N�ZLEK.
S ha mozdulok �rted, szemedben
l�tom t�rv�nyeid r�csait, s f�lek.
N�ZEL.
S ha mozdulsz �rtem, hallod
cs�rrenni t�rv�nyeim l�ncait, s megriadsz...
de mit �r,ha sz�nd�kk� mered az akarat,
 MINDEN ARCOM K�V�NJA MINDEN ARCODAT!
A Te szemeid cs�kolni tudnak.
Hasonm�sa vagy egy
orsz�gos megcsal�nak,
egy tucatnyi b�s fot�nak,
egy k�tetnyi temet�nek,
egy minden szeret��rt
vezekl� szeret�nek, 
ki intett szem�vel s lelkem hozz�sz�k�tt,
vitte mag�val az angyalt, �s �rd�g�t.
N�zlek - s l�tom l�tni v�gyott arcodon,
hogy n�kem nem lehetsz, csak n�zhet� IKON.
�rted nem jutott n�kem fegyver
ellened sincs mit ford�tanom.
Hal�lt-megvet� gy�vas�ggal
h�vlak �res pap�rokon 
mert �rted nem fegyver a sz�,
s m�r gy�vulni sem tudok,
csak n�vesztem, n�vesztem szemeimet,
hogy valahol, v�g�l majd R�DL�THATOK.