T�kr�m, t�kr�m, avenraa,
l�lek-par�zs, bels� szikra…
T�z-t�k�rbe ha n�zek, mi �g?
�n, vagy a t�k�rk�p?
Vajon csak �n �gek,
s a t�k�r ez�st-hideg
j�g-p�ly�j�n siklanak
l�ngnyelveim t�ztelen�l…?
Aqua! T�z-t�k�rbe
akarsz n�zni… b�ntetlen�l?

T�kr�m? T�kr�m b�ntelen,
ez�stj�n leng a f�lelem,
t�z t�k�rben Piroska �g,
v�z t�k�rben k�k-lik az �g.
Keresg�li mag�t az �n,
tenger s�kj�n, f�ld kerek�n.
T�kr�m, t�kr�m, j�gsz�vem,
felh�ket pattint sz�t szemem,
elb�rok r�t sz�rnyeteggel,
t�rbe csalnak- gy�ny�r�kkel

T�k�r ez�stj�n f�lelem,
mit �rthat nekem…
T�zben halt v�z,
v�zben halt t�z,
az ��n� maroknyi por-Piroska!
Pattan sz�t mint felh�,
de mire szemedig feln�,
m�r t�rbe csalva
egyar�nt gy�ny�r �s f�lelem…
Mit �rthat nekem!

Az ��n�, markunkban lepkeraj,
a markunk g�mb-aqu�rium,
s a bolond�t� l�mpaf�ny
forrong az �veg tetej�n…
�n-lepk�ink falnak sz�llnak,
ford�tj�k h�tra fej�ket,
a�, a�, k�z�pen aurum,
hol atyai-anyam�hk�nt
�ttetsz� lepk�cske pihen.
N�ki nem �rthat semmi sem!

�ttetsz� lepk�cske, nemz�,
s veszejt� aura,
atya-mag, anya-m�h,
neki nem �rthat,
ha mint sz�tpattant felh�
rajzanak apr� ��n�-ek
aquariumban, falhoz csap�dva…
Hullnak, halnak,
mert az g�mb-�veg tetej�n
hazudik a f�ny…

�ttetsz� lepk�cske, nem �,
nem csalja, �thatja a f�ny,
n�k�nk sem hazudik semmi,
csak prizm�nk nem el�gg� k�k.
Sosemvolt �njeink fel�
sosemvolt karok intenek,
sosemvolt hely�kre h�zn�k…
ha nem lenn�nk ellenkezet,
ha nem �lelne b�rt�nk�nt -
f�ld�nfut� eml�kezet.

F�ld�n-fut�, galacsin-hajt� skarabeus eml�kezet,
prizm�in szentt�- sziv�rv�nyulni el�g m�r a k�k?
Vagy fesz�lj�n fel az �gre minden pille,
hogy holtan is remegve, minden pigmentje
igazz� hamis�tsa nek�nk a f�nyt?

Akik szintl�t� szemmel l�tnak,
a k�ket l�tj�k igazs�gnak,
mintha f�l�t, de m�r derengne,
az �tmenet a sz�ntelenbe,
�s mintha a piros is n�ha,
b�j�csk�t j�tszana k�k k�tba,
kih�l, mint sz�ven sz�rt szerelem,
m�zesmadzag �let-�rtelem,
elv�gezv�n ker�t� dolg�t,
ledobja mag�r�l a m�lh�t.

Igaz �r�m, ha m�r dereng
az a sz�ntelen-v�gtelen, hisz
a sz�ntelen az z�ld is �s k�k,
s a pirost�l lesz b�bor az �g…
K�k Tengerbe mer�lnek m�lh�k,
amint oszlanak a felh� p�rn�k.
Nem lehet csak egy Igazs�g:
a semmiben r�g ott a Minden,
k�tba hull a test- szerelem,
lelket �lel a V�gtelen……

Bocsi, de nem b�rtam ki…

T�tov�n tapogat�zva,
mint sz�nen-sz�rt szerelem
megy �t a sz�ntelenbe
h�lten hidegen a k�k,
s h�zza keser� cs�kj�t
hazudva �deset,
g�mb�ly�t, f�nyeset,
csalva maga ut�n a k�tba,
pirosat kacsintva az �tra,
hogy v�g�l hal�lra v�lva,
mint �lettelen m�lha,
az �let-�rtelem
�rtelmetlen �lett� legyen.

Van b�jitalt kever� hely,
hogy a Triszt�n Izold�j�t…
van m�regnek, t�rnek helye,
hogy R�me�t �s J�li�t…
T�kr�k, �lve l�tni �ket,
�, a gy�ny�r, a sug�rz�s…
�s a mester �l p�rn�j�n,
R�me�st�l, Izold�st�l,
�d�most�l �s �v�st�l…
Szamaraknak szamszar�z�s

Szam�rh�ton �l a mester,
�lepe alatt a p�rna,
t�kr�ben n�zve, h�ta m�g�tt
agg R�me� �s v�n J�li�ja…
oldalv�st ha n�z, �sz Orpheus,
l�b�n�l redves dorong a lantja,
szamsz�j�ba harapva, vakon
�r�k-ifj� Euridik�t siratja…
s hagyja, hogy az �zb�g
hegyek kih�lt k�nny�t
sebes patakk� gy�jts�k…

K�ba �zb�g hegyek k�z�l
elsodr�dhat � Mekk�ba,
nem a k�r k�zep�n �llna,
sodr�dhatna Indi�ba,
k�ba, k�ma, k�ba, k�ma,
mi is lesz ma vacsor�ra
Szerelmesem?, sz�l Tagore,
mintha az Istenhez sz�lna,
s a csillagok szemles�tve
le�lnak, mint var�zssz�ra.

�Szerelmesem, csak tudn�m
meghurkolni sz�vemmel l�badat…�
sz�lt Tagore, s kalapj�t vette,
s vitte �tja f�l,
mert l�tta, hogy csillag
ott m�r nem t�nd�k�l…
S mit l�t onnan?
Az eg�sz fortyog� vil�g
a Ying �s Yang
egy kr�tak�r, mit a
transzcendens szubsztancia
firk�lt a semmi fal�ra,
d�g-unalm�ba.

Igen, a l�bak meghurkol�sa
ki�nt�tt m�jas hurka k�sa,
van benne sziv is a Hortob�gyon,
a Ying  Yang eggy� visszav�ljon.
Csak h�t. ott a pici pont hogy l�ssunk,
nincs itt n�lk�le megold�sunk.
A feh�r nem feh�r, nem fekete,
mit �r erd�ben a remete?,
aszk�ta sem leszek, m�g, m�g, m�g nem,
�gy j�tszik Istenem elm�mmel.

�A feh�r nem feh�r, nem fekete,
mit �r erd�ben a remete?,
aszk�ta sem leszek, m�g, m�g, m�g nem,
�gy j�tszik Istenem elm�mmel.�

Meg az eny�mmel…

Hogy magamnak �rjak v�laszt!,
ki az, ki minket kiv�laszt,
�s felh�z f�l�nkn�l fogva
mag�ig, vagy ki is tudja
meddig, ameddig, �pp addig…
kit Adyig �s kit L�d�ig.

H�nyig is h�zna, h�romig vagy
n�gyig, lehet, �ppen h�tig,
mikor a kakasok kiki-
ab�lt�k maguk, csak �rt�nk,
de mi tudunk, tapintatlan,
s f�k hegy�ig fel nem �r�nk.