H�t hogy ne kapaszkodna az ember
foggal, k�r�mmel abba,
ki mag�val etette, itatta,
s nem csak vil�gra hozta,
de kikaparta a f�ld al�l,
h�, �s j�gcsapd�s teleken
h�t�n hordta, hogy el ne essen,
ki m�g most is altat�t dalol
l�gyan, v�n f�lembe,
ha elj�n az �lmatlan este…Any�m!

H�t hogy ne �sn� ki az ember
foggal k�r�mmel, azt,
ki mag�t faragta kar�nak,
akit�l mind�g elj�tt a holnap,
ki sz�rnyat festett angyal�nak,
ki maga is k�rm�vel �sott kutat,
�s utat sim�tott b�na l�bnak,
ki m�g most is itt van valahol,
mert tudja, az a dolga,
hogy l�ny�t holt�ban is �vja…Ap�m!