|
Csipkebokrok
Jrtam n is havas tjon.
Kacska lbnyom
tpte fl a szz havat,
utnam keskeny,
kusza csk maradt.
A tlts ppjn araszolva
az alkony elm maszatolta
a konyakszn eget,
s mint aki nnn
belsejben lpeget,
dermedt volt minden
odakint, mint idebent.
Az llomsrl jttem,
kifosztva, elgytrten,
elvitte az tkozott vonat
holl hajadbl sztt
ben lmomat.
A tlts szln
csipkebokrok
csontos ujjain
mint vrcseppek
csngtek a bogyk.
A h all kinylva
elkapta lbamat
egy ksza gallya,
s n a bokorba estem.
Nztem, ahogy
vrem kiserken,
s visszarntott a val.
J volt, ahogy a
bels knbl kiszakadva
fjt valami megfoghat.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
