Rendes nev�t senki sem tudta, mindenki �gy emlegette, Kakas Julcsa, s mik�zben kimondt�k, sokat sejtet� mosolyt biggyesztettek sz�jukra.
Tet�t�l talpig varj�fekete apr�cska �regasszony volt, v�zk�k szeme sz�r�s, orra kamp�s, s�t�t toll� ragadoz�-mad�rra eml�keztetett. T�len kicsit g�mb�ly�bb a kislajbit�l �s nagykend�t�l, ny�ron v�zn�bb, v�konyka meztelen csirkel�bai kikandik�ltak a fekete g�nc�k al�l. F�rge is volt mint a madarak - egyik percben m�g itt volt, a m�sik percben m�r a falu m�sik fel�n l�tt�k sietni, sosincs-v�ge dolgai ut�n j�rva.
Dolog az akadt mind�g. A falu asszonyai r�b�zt�k k�ld�zgetni-val�jukat, dolgaik int�z�s�t, a fiatalabbak is sutymutyoltak vele, hogy n�zzen ennek annak ut�nna, de m�g a tan�csiak is k�ld�nck�nt, vagy beszerz�k�nt haszn�lt�k f�radhatatlan j�v�smen�s�t. Mindez�rt nem j�rt fizets�g, hiszen �gyis arra megy, �gyis ott j�r, �tba esik.
Mindenki fenntr�l n�zett r�, pici termete miatt...vagy m�s�rt is. �s m�g besz�ltek hozz�, az a relyt�lyes mosoly, bizony, ott volt az arcukon. Mert Kakas Julcsa boszork�ny volt. Ezt mindenki tudta a faluban, nemcsak a v�nek, hanem az �ppen eszm�lt puly�k is mondogatt�k egym�snak, a k�p�bbja m�g ut�nna is kiab�lta, ha volt hov� elb�jni hamarj�ban.
Pedig nem haragudott �rte, nem �tkoz�dott...r�gen, egyszer-k�tszer m�g tiltakozott, azut�n legyintett:
- Bolond lukb�l bolond sz�l f�j! - �s t�rte, viselte ezt a b�lyeget mag�n, eg�sz nyolcvan egyn�h�ny �vnyi �let�n �t.
Sz�let�si �v�t nem tudta � sem, m�s sem. Tal�lt gyerekk�nt n�tt fel, a faluban t�bb csal�d is befogadta, hol enn�l, hol ann�l kapott �telt, fekhelyet, szeretetmorzs�kat - vagy sz�d�st, szapul�st. Kegyetlen a falu, kegyetlen az ember. S�relmeit sokszor azon bosszulja meg, akik �ppen k�zn�l vannak, �s el�g gyeng�k, vagy v�dtelenek ahhoz, hogy t�rj�k a b�nt�st. Furcsa neve is kisl�nykor�b�l eredt, egy harcias kakast�l megr�m�lve �gtelen s�r�sba kezdett, ett�l fogva �gy h�vt�k...
�gy pend�lt gyerekb�l l�nny� Julcsa is. Pici volt, v�konyka �s kev�sbesz�d�, csak mosolygott mindenkire, ha k�rdezt�k, v�laszolt.
Egyik ny�ron azt�n gyan�san g�mb�ly�dni kezdett, sov�nys�ga miatt hamarabb �szrevette a falu apraja nagyja, hogy pulya n� benne! A gazdasszony, akikn�l �ppen akkor h�zk�r�li munka fej�ben "k�ny�r�letb�l" lakott, azonnal elzavarta:
- Micsoda sz�gyen! - s�r�nkozott alv�gt�l felv�gig.
- Ezt a gyal�zatot hozni r�nk, amikor tejben vajban f�rdett�k! - tejben-vajban volt is r�sze Julcs�nak fej�s, vagy vajk�p�l�s k�zben.
�s, bizony, volt r�sze m�sban is, amit nem k�v�nt , t�n azt sem tudta, mi t�rt�nik vele.
A csal�df� veres-arc�, v�rmes, nagydarab ember volt, el�sz�r egy kicsit elk�nl�dott a Julcs�val, azut�n m�r hamar v�gzett vele, p�r perces napi rutinn� v�lt neki. Eg�szen addig, amig a l�nynak baty�znia kellett...
A falu el�lj�r�i �sszedugt�k fej�ket, �s adtak neki egy lakatlan kicsi h�zat az alv�gen, ahol megh�zhatta mag�t, �s ahol a b�ba seg�ts�g�vel megsz�lhette az "�rd�g" gyermek�t.
Mert az �rd�g csin�lta fel Julcs�t, ez mindenki el�tt vil�gos volt a faluban. Az els� h�resztel�sek abb�l a h�zb�l eredtek, ahonnan j�nnie kellet a l�nynak. Az asszony elsop�nkodta a faluban, hogy tudhatta volna, ez lesz, amikor l�tta Julcs�t �jszak�nk�nt sepr�vel a kez�ben kiosonni a h�zb�l, amikor reggelente k�nszagot �rzett a kamar�ban, ahol aludt ez a boszork�ny-ivad�k, �s amikor legut�bb is megsz�dta valami�rt, a teh�n m�snap v�res tejet adott.
Erre az asszonyok mind elkezdtek eml�kezni k�l�n�s esetekre, amikor n�luk j�rt a l�ny, hogy ez meg az t�rt�nt ut�na...H�t m�g amikor megsz�letett a gyermek! Hossz�, v�r�s haja volt, �s az arca is mint a l�ng...m�g nyilv�nval�bb lett, Kakas Julcsa boszork�ny, fia pedig az �rd�g puly�ja.
Ha j�l belegondolok, ezut�n nem sok ideje maradhatott boszork�ny-mesters�g�t �zni. Dolgozott hajnalt�l estig, b�r nem l�tszott rajta, hogy nehez�re esne. Napsz�mot v�llalt a gazd�kn�l, k�s�bb amikor megfordult a vil�g, a TSZ-ben, h�zakhoz j�rt beseg�teni, mosott a Tisz�n, bej�rt a v�ros piac�ra hatalmas kassal a h�t�n, �rulni, amit az asszonyok r�b�ztak.
Mert att�l, hogy r� volt s�tve a b�lyeg, kihaszn�lt�k munkab�r�s�t, �s azt, hogy nem mondott nemet semmilyen k�r�sre. �gy v�lt�k a legokosabbak a fejkend�s�k k�z�l, jobb is vele nem ujjat h�zni...Id�k�z�nk�nt valaki mind�g l�tni v�lte Julcs�t �jjel osonni a kertek alatt, k�nszagot �rasztva, �s a tehenek is adtak n�ha r�zsasz�n� tejet tov�bbra is. De elvoltak b�k�s egym�s mellett �l�sben saj�t boszork�nyukkal, �s ha idegen t�vedt a faluba, ez volt az els� �rdekess�g, amit hallott a Tiszavir�g-�tterem asztal�n�l a s�re, vagy fr�ccse mellett.
Az "�rd�g puly�j�b�l" nagy darab fiatalember lett, arca v�r�ss�g�t meg�rizte, l�ngol� haj�n k�v�l von�sai egyeseket eml�keztettek anyja egykori sz�ll�sad�j�ra. Julcsa �regedett, m�g jobban �sszement a sok teher alatt, nyolcvanas �veiben l�tott futott saj�t �s m�sok dolgai ut�n, amikor...
A falu egyi m�dos gazd�j�n�l lakodalomra k�sz�ltek. M�r egy h�ttel el�tte nagy volt a felbolydul�s, minden �ppk�zl�b asszony ott rohang�szott az udvaron fontoss�ga tudat�ban, a kev�sb� �pek pedig ott t�bl�boltak, hogy ki ne maradjanak... Kakas Julcs�val vitt�k is valamire, s�rg�l�d�tt, tette dolg�t, �pp egy szakajt� toj�ssal indult a pitvar fel�, amikor megcs�szott, �s a kos�r vagy sz�z toj�ssal kirep�lt a kez�b�l. Az ideges h�ziasszony azonnal rik�csolni kezdett. A k�sz�l�d�s izgalm�ban t�lz�sba esett, �s ordib�l�s k�zben kiszaladt a sz�j�n - t�bbsz�r is - hogy v�n boszork�ny. Az �regasszony nem sz�lt semmit, csak szok�sos mosoly�val elkezdte feltakaritani a mocskot. �pp ekkor �rkezett meg a menyasszonynak-val�. Kakas Julcsa feln�zett, �s odasz�lt l�nynak:
- Lelkem, gy�ny�r� menyasszony leszel! - �s valami nagyon sz�pet akart mondani. But�cska �reg parasztasszony volt, nem jutott m�s esz�be, mint a mese, amit az "�rd�g fi�nak" sokat mes�lt picikor�ban, ez�rt sietve m�g a l�ny ut�n kiab�lta:
- Mint H�feh�rke az �vegkopors�ban - sokan hallott�k, akik ott sertepert�ltek, de napirendre t�rtek felette.
M�snap, amikor Kakas Julcsa elindult reggel szok�sos tennival�i ut�n, a kapukban �sszever�d�tt embereket, asszonyokat l�tott, arcukon a k�v�ncsis�ggal, pletyka-�hs�ggel vegyes d�bbenet. Odament az egyik csoporthoz, �s egy asszony m�r mondta is neki, fej�t fogva:
- � Istenem aty�m, az a sz�p l�ny! �s az esk�v�je el�tt!
A trag�dia h�re r��lt a falura, mindenhol ezt besz�lt�k. A l�ny aki lakodalm�ra k�sz�lt, aut�balesetben hajnalban meghalt. A vegyesboltban, a kocsm�ban, a post�n, a tan�cson, meg�llt az �let...
�s akkor valaki kimondta ezt a mondatot:
- Milyen sz�p menyasszony lehetett volna!
�s akkor valakinek esz�be jutott, mit mondott Kakas Julcsa a l�nynak el�z� nap:
- Mint H�feh�rke az �vegkopors�ban...
Egyre t�bben eml�kezni kezdtek erre a megjegyz�sre. El�bb akik val�ban hallott�k, ut�na azok is hallani v�lt�k, akik ott sem voltak. N�h�nyan �ll�tott�k, hogy az �regasszony szeme furcsa t�zben �gett, m�sok l�tt�k, hogy kez�vel fenyeget�n intett. Est�re a fekete fejkend�k alatt megsz�letett a gyan�s�t�s, vagy ink�bb �t�let: Kakas Julcsa tette, � �tkozta meg a l�nyt, a sz�d�s�rt, perpatvar�rt, amit a toj�sok miatt kapott.
Ett�l a napt�l kezdve bez�r�dtak a kapuk, ajt�k el�tte. A boltban a szok�sos asszonycsicserg�s abbamaradt, ha bel�pett, gyorsan n�m�n kiszolg�lt�k, ha k�rdezett valamit, odavetett sz�val, �mmel-�mmal v�laszoltak. A nagyobb gyerekek lopva b�mult�k, �s messzir�l kiker�lt�k az �ton, de a feln�ttek is igyekeztek od�bb�lni, ha k�zeledni l�tt�k. M�r a pajkosabbak sem kiab�ltak ut�na, m�g a bokrok m�g�l sem, hogy boszork�ny. Ha idegen t�vedt a faluba, gyorsan elmes�lt�k neki az el�tkozott menyasszony t�rt�net�t, �s figyelmeztett�k, j� lesz vigy�zni az �regasszonnyal.
Az "�rd�g fia" akkor m�r a v�rosban dolgozott, munk�s-sz�ll�son lakott. Ritk�n j�rt haza, gy�l�lte a falut, ahol �rd�g-fattyat csin�ltak bel�le. Anyja j�rt be hozz� busszal. A trag�dia �ta gyed�l �lt az �l�sen, nem �lt mell� senki, de ha lehetett, m�g a k�zel�be sem.
Kakas Julcsa, a boszork�ny �gy �lt m�g egy �vet, azut�n csendben elaludt az �gy�n. Hal�l�t hamar �szrevett�k, mert az asszonyoknak hi�nyzott a a mindennapi borzong�s, amikor v�gigment lehajtott fejjel az utc�n.
Az "�rd�g fi�t" �rtes�tett�k a tan�csr�l. Hazaj�tt, virrasztotta anyj�t, a pap pedig eltemette. A s�rn�l senki sem volt ott rajtuk k�v�l, csak a temet� k�rny�k�n akadt sok falubelinek dolga - �ppen akkor. K�z�l�k t�bben, akik m�g �lnek, ma is �ll�tj�k, hogy cs�p�s k�n-szagot �reztek...
Aznap este, ha valaki feln�zett az �gre el�g hosszan, a csillagok k�z�tt m�holdat l�thatott elsuhanni a v�gtelen magasban. Kicsit lejjebb utassz�ll�t� g�pek gy�rt�k maguk al� a t�vols�got jelz�f�nyeiket villogtatva.
Idelent, a vil�gnak ebben a "s�t�t" jelz�vel illetett zug�ban, sz�rnyetegg� f�l az emberi butas�g egy �rtatlan denev�rt.