Szellem-csorda
Itt lek most is, ahol kisgyerekknt,
jtsztr volt az egsz vilg,
s trpe hzak udvarban
risokk regedtek a fk.
Poros utck kunkorodtak a hegy al,
ahov az erd letvedt,
s kitrt csalitosval lelte
maghoz a Tapolca-rtet.
Hidak alatt bjcskzva
vgigksrte a cserfes Szinva-patak
- egsz a vros szvig -
a mind riasabb hzakat.
(Egyszer plh-eknbe ltnk,
s leeveztnk a templomig
a patak tz centis vizn,
s mire a kveken odig rtnk,
lyuk ttongott anynk teknje fenekn)
A belvros - tn a patakrt cserbe
sneket kldtt ki a vros-szlre,
s a lusta villamos fnyes htukon
mind egyszerbb hzak kzt osont.
Egy gyerek-futsnyira hzunktl
ott magasodott a vr -
szememben a vilg legszebb vra,
ngy tornya kzl hrom
maga al roskadt romm vlva.
Nem volt kerts, mohos kvei kztt
tucatnyi apr vrr, vrrn futkosott
cserepek, csontok halmazn,
mit az id a fld gyomrbl felhozott.
Nyarakon nem parancsolt haza
korn az iskola, s anynk szigora,
csak korg gyomrunk -
magunk se tudtuk, de az let horzsolt lb,
maszatos kis csszrai voltunk.
Estnknt a rtrl, a vr tvbl
kurta csorda ballagott haza,
s tehn-nzbe hvott minket
a kolomp elttk fut szava.
A kapuk nyitva voltak, s mire
tjt lejrta, a csorda elfogyott,
s ahol vgetrt a vros,
mr csak egy tehnke kullogott.
Msnap reggel az utca porban
f-illat trgyt szikkasztott a napsugr,
s verked verebek hangos serege
dzsmlta a jussot, ami jr.
Itt lek most is, ahol kisgyerekknt,
jtsztr volt az egsz vilg -
panelhzak kacskaringi kztt
most lomittasan vegetlnak a fk.
Megdagadt a vros, s betonfoga
kicsi kertnk vgt is leharapta -
ezer szemvel nz le a magasbl
a megmaradt apr ablakokra.
Itt ll a vr, a vilg legszebb vra,
hrom leomlott tornya rekonstrulva,
krlkertve, s estnknt fnyruhba ltzik…
(Bocsssa meg nkem, ki rti, mirt,
ha szvembe lttn a bnat kltzik)
Ngysvos t kzepn a fnyes
snek mg itt szaladnak,
nyarakon ktrny-szagot lebbent a szl,
s az aszfalton nincsen jussuk a madaraknak.
De a panelhzak kacskaringi kztt
nyri estken nkem egy szellem-csorda jr,
s friss tehn-trgya illatt idzi
az els reggeli napsugr.
|