Emkékszel?
Picardiában
Sírtál, mikor ránk szakadt az ősz.
A szomszédos szállodaszobában
Gyakorolt egy párizsi dizőz.
Egy dollár és három régi frankért
Vásároltam néhány flaska bort,
Ott aludtunk a roueni várban,
Isten tudja azután mi volt.

Ezt az estét százszor elszerettem,
Más lányokkal, más díszlet között,
Persze mindig változó szerepben,
S volt amelyik le sem vetközött.
De amikor elzsibbadt a mécses,
És dagadtra dörzsöltem szemem,
Mosolyodtól lett az álom édes,
Ott aludtam el a melleden.

Majd az élet sáros hordaléka
Rámtapasztott több vakablakot,
Elterülök este mint a béka,
S álmaimban is magam vagyok.
De ha futja némi alkoholra,
S bámulok a kiürült pohárba,
Feldereng a szép roueni este
S kísértek a diósgyőri várba´.