A kocsmákban szép lassan fizetnek,
Arany hídját a nap visszahúzta,
Mély odvában kushad a languszta,
Szárnya kél a borzongó szeleknek.

Nemsokára támad a sötét.
Moszat poshad a lábad nyomán,
S a virágzó bugenvileán
Keresztes pók rója vak körét.

Vállkendőd is sós halszagot vett át,
Sziveddel együtt lüktet már a víz,
Ugranál, de újból visszavisz,
S kagylóhéjjal csörget kasztanyettát.

Nézz a tenger másik oldalára!
Éles pengével szánt a pirkadat,
S a tollvonásnyi fényesség alatt
Hajó hasít a hűs hajnal dalára.

S mire a rakpart megtelik zenével,
S káromkodva kinyitnak a boltok,
Beindulnak a másnapos koboldok,
Kifutunk a Dél azúr szelével.